Elsõ példahír

A környezetbarát termékek megjelenésével a fogyasztóknak lehetõségük nyílik a termelés módjának, a termelés során felhasznált anyagoknak és technológiáknak a befolyásolására. Szerepük már nem merül ki abban, hogy a termék árában a termelés során alkalmazott környezetvédelmi megoldások költségeit is kifizetik, akár környezetvédelmi megelõzõ intézkedésrõl, akár a szennyezés miatt felmerült bírságról van szó. Megfelelõ alternatívák esetén ugyanis a fogyasztók döntési helyzetbe kerülnek: eldönthetik, hogy szükségleteiket a környezetet jobban vagy kevésbé terhelõ termékkel elégítik ki. A környezettudatos vásárló igyekszik olyan terméket választani, amely életciklusa alatt, tehát elõállítása, használata során és használata után, hulladékként minél kevésbé terheli a környezetet.

Az ilyen környezettudatos vásárlói magatartás jelentõs eredményeket érhet el, különösen, ha olyan nagyobb mennyiségben vásárló intézményekrõl van szó, mint a települési önkormányzatok vagy a nemzeti kormányok. A környezettudatos nagy beszerzõk nemcsak közvetlenül, az általuk megvásárolt környezetbarát termékek kedvezõbb környezeti hatása révén járulnak hozzá a környezet védelméhez, hanem közvetve, a piacra gyakorolt befolyásuk révén is: a környezetbarát termékek iránti vásárlásaik növelésével a gyártókat ösztönzik az ilyen termékek termelésének felfuttatására. A környezetbarát termékek tömegtermelése pedig végsõ soron ezen termékek árcsökkenéséhez vezet, így ezek a termékek egyre nagyobb számú vásárló számára válnak elérhetõvé. A kereslet növekedése a gyártókat a termék környezeti jellemzõinek javítására is ösztönzi, így e téren is verseny bontakozik ki közöttük. A közintézmények zöld beszerzési gyakorlata példát mutat a háztartásoknak is. A közpénzek környezetbarát megfontolások szerint történõ elköltése ugyanakkor etikai szempontból is indokolt.