Mûködésben a Naki IKSZT

2012. Május 26-án  átadták Nakon az IKSZT-t. A hivatalos eseményt Tóth Ferenc, a Tolna Megyei Kormányhivatal megbízottja nyitotta meg. A község lakói annakidején örömmel vették birtokba a megújult épületet mely hosszú éveken át szolgálja majd az itt élõk kulturált szórakozását.

A településen eMagyarország pont sem és teleház sem mûködött, a közösségi internet szolgáltatás sem volt elérhetõ. Hiányoztak az infokommunikációs szolgáltatások és képzések, az információs társadalmi tanácsadás, az egyéb digitális irodai A település központjában lévõ, közösségi térként használható mûvelõdési ház állaga jelentõsen leromlott, az épület rontotta a faluközpont képét.

A közel 35 milliós  fejlesztés az eredmény és a siker együttes összhangjában valósulhatott meg a közösségi tér.  A Naki mûvelõdési házból Integrált Közösségi Szolgáltató Tér lett. A lényeg nem a névben rejlik, hanem abban, hogy mit is tud adni a helyi közösségnek, az ide látogató vendégeknek. Az épületben minden korosztály megtalálja a szabadidõt, a kultúrát, az itt nyújtott szolgáltatásokat, amelyek megfelelnek az igényeknek. Itt kapott klubhelyet a Naki Faluszépítõ Egyesület és Nyugdíjas Klub, valamint a Naki Ifjúsági Klub is.

A beruházás 35 millió forintba került, európai uniós és állami támogatással együtt valósulhatott meg. A cím birtokosi okiratban jóváhagyott szolgáltatások ellátása érdekében egy fõállású, teljes munkaidõben foglalkoztatott, helyi, nõi munkatársat foglalkoztat az Önkormányzat - havi munkaidõ kerettel.

Az IKSZT megjelenése hiányzó közösségi infrastruktúrát pótolt, lehetõvé téve a közszolgáltatásokhoz, információkhoz és a hasznos szabadidõhöz való hozzáférést (internet elérése, információkhoz való hozzájutás, komfortfokozat javulása). Az IKSZT a mûködésével nagymértékben hozzájárul a lakosok komfortérzetének javulásához, a helyi közösségek megerõsödéséhez, új kapcsolatok kialakulásához, valamint újonnan alakuló közösségeket, együttmûködéseket generál. A közösségi tér esztétikai és használati értéke nõtt, ezáltal az itt élõk életkörülményei javultak, ami a falu népességmegtartó képességét javította, ezáltal csökkent az elvándorlás mértéke. Javult a közösségi szolgáltatások színvonala. A megvalósítás közös cselekvésre, közös gondolkodásra ösztönözte a a helyieket (partnerség), mely hozzájárult a közösségi élet erõsödéséhez, társadalmi fejlõdéséhez, a helyi értékek megõrzéséhez.